A tavalyi aszályos év után, idén egyre gyakrabban hallunk a villámárvizek okozta károkról. A helyzet megérett arra, hogy nagy tavainknál, mint például a Fertő tónál, a kormányzat ne erőltesse tovább a fenntarthatatlan, költséges és a természetes élőhelyek további zsugorodásához vezető fejlesztéseket. A Fertő tavi vizitelepnek valódi rekonstrukcióra van szüksége, aminek keretében a nádas korábbi kiterjedését természetvédelmi és klíma szempontok miatt is helyre kell állítani, írja a Fertő tó Barátai Egyesület.
A mai napon a Fertő tó Barátai Egyesület, amely már korábban is sikert aratott a bíróságon, az EMLA segítségével és Greenpeace Egyesülettől függetlenül eljárva, bírósági keresetet adott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által a Fertő tavi vizitelep úgynevezett “rekonstrukciójához” kiadott környezetvédelmi működési engedély ellen. Beadványában az Egyesület azt kéri az illetékes Bíróságtól, hogy a kormányhivatal által hozott elsőfokú határozatot semmisítse meg és a korábbi, 2023 március 31-ei ítéletével összhangban, adjon olyan értelmű iránymutatást, miszerint a Fertő-tavi vízitelepen az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által koordinált beruházás keretében tervezett 26 apartmanház környezeti hatásait teljes körű környezeti hatásvizsgálati eljárásban kell vizsgálni.
A kormányhivatal a 2023 március 31-ei ítélet után egy egyszerű iratcsatolás keretében próbálta megoldani a környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A Fertő tó Barátai Egyesület véleménye szerint az iratcsatolás keretében történt mindössze 3 oldalas kiegészítés nem csak szakmaiatlan, de arra sem ad lehetőséget, hogy az apartmanházak Fertő tó medrében történő építésének vízügyi hatásait megfelelően lehessen értékelni. A civil szervezet álláspontja az, hogy a 120/1999 (VIII.6.) kormányrendelet rendelkezései szerint természetes vizeink medrét csak bizonyos vízi létesítmények elhelyezésére lehet igénybe venni.
“A kormányrendelet, amely egy kógens, vagyis kötelező érvényű jogszabály, alapján a beruházás keretei között tervezett apartmanházak, monolit vasbeton szálloda és ökocentrum nem helyezkedhetének el az adott ingatlanon, ami a Fertő tó medrében található. Egyesületünk kéri Lázár Jánost, hogy a 2023. június 7-ei levelében említett a Kormány által eldöntött újratervezésre tekintettel, az engedély kérelmet vonja vissza.” mondja Major Gyula, az egyesület elnöke. “A civil szervezetek, mint például szövetségünk tagja a Fertő tó Barátai Egyesület, nyitottak arra, hogy a Fertő tavi beruházás esetében a természetvédelmi érveiket és a fejlesztési lehetőséggel kapcsolatos elképzeléseiket megosszák az illetékes minisztériumokkal. Ugyanakkor fontos az leszögezni, hogy a Fertő tó esetében az ÉKM mellett mindenképpen a természetvédelemért felelős Agrárminisztériumnak is részt kell vennie az egyeztetéseken.” egészíti ki a fentieket Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke
Az apartmanházak számának növekedése, aminek eredményeképpen 455 méter hosszan zárnák el a hozzáférés a Fertő tó partjához, sajnos csak az egyik probléma a közpénzből tervezett beruházással. Az UNESCO párizsi titkársága és az MTA Biológiai Tudományok osztálya is a beruházás megállítására kérte a magyar kormányt, ami nem csak természeti értékekeket, de a Fertő-Neusidlersee határon átnyúló világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének megőrzését is veszélyezteti. Az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága, amely UNESCO kulturális örökségvédelmi ügyekben eljáró tanácsadó testülete, már 2021-ban megállapította, hogy a tervezett 95 szobás monolit vasbeton szálloda, a 2 motel és a sportlétesítmények túlzott terhelést jelentenek a területnek, és ezek máshol történő elhelyezésére tett javaslatot.
Kun Zoltán hozzá tette még, hogy “Magyarország az elmúlt 300 évben vizes élőhelyeinek nagy részét elvesztette. Az emberi hatásra felgyorsult klímaváltozás következményeit, az aszályokat, a villámárvizeket, mindannyian magunkon érezzük. A meglévő vizes élőhelyeink tekintetében a magyar kormányzat részéről a felelős döntés az lenne, ha nem betonozásra, hanem a természet védelmére és helyreállítására fordítaná a meglévő pénzügyi forrásokat. Ez megfelelne Magyarország vállalásainak, amit az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmények keretben tett.“